Cím: 1093 Budapest, Lónyay utca 46.   |   Mobil: +36 30 202 9 152   |   Fax: +36 1 21 78 872   |   E-mail: dr.jakizoltan@gmail.com

Ingatlan

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása során felmerülő leggyakoribb kérdések (gy.i.k.):

Mennyi az ára a tulajdonjog átruházásnak?

Ár tekintetében a költségeket két részre kell bontani, ügyvédi munkadíjra, illetve a járulékosan felmerülő költségekre (illeték, igazgatási szolgáltatási díj, tulajdoni lap másolat, személy és okmány ellenőrzés díja).

Ügyvédi munkadíj:

Az ingatlan tulajdonjogának átruházásánál, az általam szerkesztett szerződések esetében, irányadónak tekintendő ügyvédi munkadíj, az ingatlan forgalmi értékétől függően, 0.4 % és 0,8 % között mozog, figyelembe véve az alábbiakat:

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, ugyanakkor alapvető tényező az ár kialakításnál, az ingatlan ára, azaz forgalmi értéke, melynek százalékos arányában szokás meghatározni, a közreműködő ügyvéd munkadíját.

Járulékosan felmerülő költségek

Igazgatási szolgáltatási díj: Az 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek általános összege 6.600 Ft./ érintett ingatlan, tehát például tulajdonjog bejegyzése, haszonélvezeti vagy jelzálogjog törlése esetén ezt az összeget kell megfizetni. Amennyiben jelzálogjog bejegyzésére vagy, a bejegyzés módosítására is sor kerül, az eljárásért 12. 600.- Ft/ érintett ingatlan igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Illeték: Az illeték mértéke tekintetében különbséget kell tenni a tulajdonjog megszerzésének módjai, azaz jogcíme között. Leggyakoribb eset az ingatlan tulajdonjogának megszerzésénél az adásvétel. Ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése, az illetékről szóló törvény szerint, visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, melynek mértéke az ingatlan forgalmi értékének (árának) 4%-a, illetve ha az ingatlan forgalmi értéke eléri az egymilliárd forintot, az e fölötti rész után 2 % az illeték mértéke.

Illetékmentes az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, amennyiben arra ajándékozás útján kerül sor és az ajándékozó egyenes ági rokona (gyermek, szülő, unoka, nagyszülő, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa a megajándékozott.

Ajándékozás jogcímén történő tulajdonjog megszerzése esetén szintén mentes az ajándékozási illeték alól illetékről szóló törvényben meghatározottak szerint „ a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.”

Az ajándékozási illeték általános mértéke, tehát amennyiben az ajándékozás nem illetékmentes, a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A tiszta érték kiszámításánál, a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni, az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének, egy-egy megajándékozottra eső részét.

Kell-e adót fizetnem, ha eladom a lakásom?

Az 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról (szja tv) harmadik része, az egyes külön adózó jövedelmek között említi az ingatlan átruházásából származó jövedelmet. Ebből a jövedelemből annál kisebb rész képez adóalapot minél több idő telt el az ingatlan megszerzése és eladása között.

 Amennyiben, a tulajdoni lapon, az ingatlan, lakásként, vagy lakóházként van nyilvántartva, az adóalapot képező eladásból származó jövedelmet, az alábbi módon kell figyelembe venni az Szja. tv. 62. § (6) bekezdés szerint:

  • 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
  • 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
  • 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
  • 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
  • 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Tehát amennyiben az ingatlan eladására a megszerzést ötödik évben kerül sor adófizetési kötelezettségnem keletkezik. 

Ha az ingatlan olyan időpontban kerül eladásra, amikor abból még adóköteles bevétel keletkezik, abban az esetben az ingatlan, átruházásából származó bevételből, le kell vonni az átruházó (pl.: eladó) magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, de csak, akkor, ha nem számolta el azokat, valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként

    • a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
    • b) az értéknövelő beruházásokat;
    • c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

 

 

Elérhetőségek

Iroda: 1093 Budapest, Lónyay utca 46.

Mobil: +36 30 202 9 152

Fax: +36 1 21 78 872

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.